Tanulmány

Tanulmány
"A szociális szolgáltatások keretein belül történő rehabilitációs célú foglalkoztatási formák 2005. évi fejlesztése, modellezése"című pályázat megvalósítása a kozármislenyi "Fészek" Fogyatékosok Otthonában

Készítették: Hamvas Éva, Leksz Attila

Bevezető

Az Élet-esély Autistákat Segítő Egyesület 1999 tavaszán alakult. Autista és értelmi sérült fiatalok szülei és hozzátartozói alapították, fő céljuk egy kiscsoportos lakóotthon kialakítása volt, ahol gyermekeik a felnőtt életüket a normalizáció, integráció, participáció elveinek legnagyobb figyelembevételével élhessék.

A "Fészek" Fogyatékosok Otthona 2000. január elsejével kapott határozatlan idejű működési engedélyt. Az első év a tanulás időszaka volt, mert nem volt könnyű a kliens szerepéből a fenntartó szerepét átvenni a szülőknek, és a szakembereknek is nagyon sok új feladatot kellett megtanulni. Mindezekhez nagyon sok segítséget kaptunk a Kézenfogva Alapítványtól, mert a lakóotthon vezetője és dolgozói több hazai és hollandiai szakmai képzésen vettek részt, amely során kialakult az egyesület és a kiscsoportos lakóotthon missziója, arculata.

Időnként úgy tűnt megoldhatatlan feladatok sorozata állt előttünk, hisz lakóink nem mindig illeszkedtek a törvények paragrafusai által meghatározott "kockákba", valahogy mindig valaki, valami kilógott, pl. azért mert egy lakónk nem volt még 16 éves az engedélyeztetés időpontjában, működési engedélyt nem kaphattunk lakóotthonra, hanem fogyatékosok otthonára.

A legnagyobb gondot a lakóink foglalkoztatása okozta, mert ragaszkodtunk azokhoz az elvekhez, amelyeket a sérültek, az egyesület és a szakmai stáb közösen fogalmazott meg:
" Minden lakónk képességeinek, és a sérülése mértékének megfelelő munkát végezhessen
" A munkavégzés napi rendszerességgel, munkaviszony keretében történjen

2001.-ben egy Phare projekt keretében 3 lakónk a Salva Vita Alapítvány által kidolgozott "támogatott foglalkoztatás" keretében fél évig dolgozott. A projekt befejezése után azonban a tovább foglalkoztatásukat nem vállalták, mert a vállalat a bérüket nem tudta kigazdálkodni, illetve a munkahely folyamatosan segítő jelenlétét kérte a fiatalok mellé, amit pedig mi nem tudtunk biztosítani. A projekt kapcsán az is kiderült számunkra, hogy bizony lakóink nem igazán motiváltak abban, hogy munkát végezzenek, eddigi védő-óvó környezetükből nem igazán kívánnak kimozdulni.


2002-ben a lakóotthon szakmai stábja kidolgozott minden fiatalra egy speciális fejlesztési tervet, amelyben a munkavégzéshez szükséges készségek és képességek kialakítása, és fejlesztése volt a középpontban. A fejlesztési tervek készítésébe a sérült fiatalok mellett a hozzátartozókat, a "Fészek" Otthon dolgozóit, és külső szakembereket (pszichológus, pszichiáter, háziorvos, gyógytornász …stb.) is bevontunk, és természetesen az értékelés során is figyelembe vettük a team minden tagjának véleményét.
2003-ban és 2004 elején 3 lakónk máshová költözött, helyükre új lakók érkeztek, akiket szintén bevontunk a projektünkbe, így a speciális fejlesztés a "Fészek" Otthon mind a 10 lakójára kiterjedt.
Minden decemberben és májusban házi konferencián értékeltük az eredményeket, ezeket jegyzőkönyvben dokumentáltuk, és az új fejlesztési irányokat is kijelöltük.

2005. nyarán úgy láttuk, mind a lakóink, mind a szakmai stáb felkészült arra, hogy elkészítsük pályázatunkat az ICsSzEM "A szociális szolgáltatások keretein belül történő rehabilitációs célú foglalkoztatási formák 2005. évi modellezésének támogatásához". Projektünket a bírálók megvalósításra alkalmasnak ítélték, amelynek lépéseit, módszertanát, és eredményeit ebben a tanulmányban írjuk le.

A "Fészek" Otthon lakóinak többsége autista, ebből következően a projekt megvalósításában fontos volt, hogy minden segítő résztvevő tisztában legyen az autizmussal és értelmi sérüléssel élő emberek sajátos szükségleteivel, amit már 2002 és 2005 között hat házi konferencián dolgoztunk fel.

1. Az autizmussal és értelmi sérüléssel élő felnőttek sajátos szükségletei

1.1. Az autizmus fogalma, az autizmus, mint spektrumzavar

Az autizmus a szociális, kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének zavara, amely a személyiség fejlődésének egészét áthatja (pervazív), és általában fogyatékos állapothoz vezet.
A fejlődési zavar hátterében egyértelműen organikus okok állnak, s egyre több bizonyíték szól a probléma genetikai meghatározottsága mellett.
Mai tudásunk szerint a fejlődési zavar nem előzhető meg, és nem gyógyítható, az alapvető károsodás egész életen át fennáll.
Az állapot felismerésére leggyakrabban használt kritériumokat a WHO a BNO-10-ben rögzítette. 3 területen mutatható ki minőségi károsodás: kommunikáció, szociális fejlődés, repetitív viselkedés. A diagnózis szempontjából fontos, hogy a tüneteknek mindhárom területen már 36 hónapos kor előtt meg kell jelenniük.
Kiemelkedően fontos, hogy tisztában legyünk a szindróma sokszínűségével, mely leginkább a nyelvi fejlődés, a mentális képességek, az autizmus súlyossága, a társuló zavarok és az autizmussal élő embereket érő környezeti hatások különbözőségének tudható be.
Igen fontos az enyhébb esetek diagnózisa is, mivel az érintettek, akik nem küzdenek értelmi sérüléssel, a súlyosan, halmozottan fogyatékos személyekhez hasonló segítségre szorulnak.

1.2. Az autizmus tünetei

A szociális interakciók minőségbeli károsodásának 4 kritériuma:
" Összetett nonverbális viselkedésmódok (szemkontaktus, arckifejezés, testtartás, gesztusok) alkalmazásának egyértelmű károsodása
" Életkornak megfelelő kortárskapcsolatok kialakításának sikertelensége
" Spontán törekvés hiánya az örömnek, érdeklődésnek, sikernek másokkal való megosztására
" Társas érzelmi kölcsönösség hiánya

A kommunikáció minőségbeli károsodásának 5 kritériuma:
" A beszélt nyelv fejlődésének késése, vagy teljes hiánya anélkül, hogy alternatív kommunikációs módokkal (pl. gesztus, mimika) kompenzálna
" Megfelelő beszéd mellett a másokkal való beszéd kezdeményezésére, vagy fenntartására való képesség hiánya
" A nyelv sztereotíp, repetitív használata
" Életkornak megfelelő változatos, és spontán szerep, illetve imitatív játék hiánya
" Társas utánzáson alapuló játék hiánya

A sztereotíp és repetitív viselkedés és érdeklődés kritériumai:
" Gyakran kizárólagossá váló egy, vagy több - intenzitását, vagy tárgyát tekintve rendellenes - sztereotíp korlátozott érdeklődési kör. (Szabolcs időjárás)
" Rugalmatlan ragaszkodás sajátságos, nem funkcionális rutinokhoz, vagy rituálékhoz.
" Sztereotíp, repetitív motoros furcsaságok
" A tárgyak részleteiben való elmélyedés

Autizmus diagnózisához legalább 6 kritériumnak meg kell felelnie, amelyekből legalább 2 a szociális kapcsolatok károsodására, 1-1 pedig a kommunikáció zavarára, illetve a sztereotíp viselkedésre vonatkozik. További feltétel a 3 éves kor előtti felismerés.

Az autizmus a fentiek alapján a viselkedés jellegzetes tüneteivel leírható szindróma, mely gyakran társul egyéb problémákkal. A leggyakoribb társuló zavarok a következők:
" Értelmi fogyatékosság
" Beszéd-, érzékszervi, mozgás, és/vagy egyéb fogyatékosság, zavar,
" Hipermotilitás, figyelemzavar
" Viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió,
" Kísérő, illetve egybeeső kórképek, elsősorban epilepszia

Lorna WING angol pszichiáter, a szociális viselkedés alapján négy típusra osztotta az autisztikus spektrumon elhelyezkedő személyeket, megjegyezve, hogy a fejlődés során típust válthatnak, tehát nincs szó merev kategóriákról.

IZOLÁLT típus
Az érintett személy szociális környezetéről nem vesz tudomást, szociálisan nem kezdeményez, elletve a kapcsolatot, közeledést elutasítja, nem érti. Mozgását, aktivitását bizarrériák jellemzik. Számos halmozottan sérült értelmi fogyatékos személy tartozik ebbe a csoportba, esetükben az autizmushoz gyakran a szenzoros ingerfeldolgozás, pl. csökkent fájdalom, fokozott zajérzékenység zavarai is társulnak. A legkedvezőtlenebb prognózisú, legnehezebben tanítható csoport.

PASSZÍV típus
Viszonylag jó értelmi képességekkel rendelkező személyek tartoznak ide. A passzív típusba sorolható gyermek, felnőtt szociálisan nem kezdeményez, de a közeledést passzívan elfogadja, jól irányítható. A legjobban tanítható, legjobb prognózisú csoport.

AKTÍV - BIZARR típus
Jó verbalitás és átlagos vagy átlag feletti értelmi képességek jellemzik. Az érintett személy szociálisan aktív, tehát gyakran kezdeményez kapcsolatot másokkal, közeledése azonban gyakran inadekvát. Kapcsolatteremtése egyoldalú, a partner szándékát, reakcióját nem veszi figyelembe, általában kizárólag saját érdeklődési körébe tartozó témákra, kérdésekre szorítkozik.

FURCSA - MEREV, FORMÁLISAN VISELKEDŐ típus
Ez a viselkedésforma serdülő- és felnőttkorban alakul ki, a jó értelmű, jó beszédkészségű személyeknél. Háttérben erős kompenzációs igyekezet, valamint a viselkedés, beszéd mechanikus tanulása áll.

1.3. Kognitív pszichológiai tézisek a tünetekről

Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai egyre pontosabb és egységesebb magyarázatokkal szolgálnak az autizmussal élő személyek speciális kognitív nehézségeivel kapcsolatban.
Ezek a magyarázatok meghatározó jelentőséggel bírnak a terápia szempontjából.

Naiv tudatelmélet deficit hipotézis
Az autizmussal élő személyek nem, vagy csak kevéssé képesek arra, hogy hogy mások mentális állapotát értelmezzék, pedig ez az intuitív képesség teszi lehetővé más emberek viselkedésének előrejelzését, így a sikeres alkalmazkodást az emberi kapcsolatokban.

Végrehajtó működések zavarának elmélete
Rugalmas viselkedésszervezés területén tapasztalható nehézségeket magyarázza.

Centrális koherencia gyengesége
Az autizmussal élő emberek kevésbé képesek arra, hogy az információkat jelentésteli egésszé szervezzék.

Terápiás megközelítés alapjai:
" Leghatékonyabb terápiás módszerek viselkedéses megközelítést alkalmaznak
" Időbeli, és térbeli tájékozódás segítésére javasolt protetikus jellegű környezet és eszköztár kialakítása, melyben a szociális közvetítés és beszéd kiegészül térben és időben állandó, látható információkkal.
" Különféle algoritmusok egyénre szabott alkalmazása
" Idő és tevékenység pontos, és az autizmussal élő személy által átlátható strukturálása, és a strukturálatlan idő minimalizálása.
" Szociális deficittel összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a szociális vonatkozásoktól mindinkább független módszereket, pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógép használata

1.4. Az autizmussal élők speciális szükségletei

Az autizmussal élő személyek csoportjáról általános szükségleteik alapján lényegében egységesen érdemes gondolkodnunk, mivel szociális, kommunikációs, gondolkodásbeli fogyatékosságuk típusos, és fejlődési zavaruk miatt általában értelmi képességeiktől függetlenül a fentiekben említett azonos jellegű, speciális szükségleteiket kielégítő terápiára van szükségük.
A fejlesztés tervezése a mért szociális adaptáció, mentális kor, illetve IQ, és a kommunikációs szint alapján, az egyenetlen képesség-, és készségprofil figyelembevételével, egyénre szabott módon történik.
A speciális szükségleteket az érintett készségek fejlődési zavarából, és a másodlagos tünetekből következő típusos nehézségeik határozzák meg. Az alapvető deficitek egész életen át megmaradnak, de speciális, intenzív terápiával jelentős eredmények érhetőek el a fejlődésben.


1.5. A halmozottan sérült, autizmussal élő emberek gyakori tünetei és speciális szükségletei

Az autizmus változatos tünetei közül az alábbiak fordulnak elő leggyakrabban a súlyosan, halmozottan sérült felnőtteknél:
" A másik személy szándékának, érzéseinek, érzelmeinek, gondolatainak, szempontjának meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya. Legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint számára a valóság elemeinél fontosabbakat a tárgyaktól megkülönböztesse. Ily módon a szociális partnerek jelenléte kifejezetten zavaró, nehezítő tényező lehet. Szociális viselkedésük alapján leggyakrabban az izolált típusba sorolhatók.
" Jellemző a szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak teljes hiánya. Gyakori, hogy az érintetteknek nagyon kevés, vagy szokatlan dolog okoz örömet.
" Jellemző a beszéd és metakommunikáció használatának és megértésének hiánya, illetve korlátozott volta.

További típusos nehézségek és kognitív problémák

" Figyelemzavar
" Az utánzási képesség zavara
" A szenzoros ingerfeldolgozás zavarai (hallás, látás, fájdalom, stb.)
" Percepciós, vizuomotoros koordinációs nehézségek
" Analízis-szintézis műveleteinek nehézsége
" A lényegkiemelés, a problémamegoldó gondolkodás sérülése
" Az általánosítás hiánya, képtelenség a tanultak új helyzetben való alkalmazására
" Emlékezeti - felidézési problémák
" Nehézségek a már ismert feladatban, amennyiben szociális elem bevezetésére kerül sor
" A tevékenység céljának nem értése, a jövőre irányultság hiánya
" A szimbolikus gondolkodás fogyatékossága
" Az énkép, éntudat fejlődésének súlyos zavara
" A valóság téves értelmezése, felfogása
" Strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák
" Félelmek, fóbiák, szorongás
" A belátás hiánya, részleges információ saját tudásával, illetve az ismeretek megszerzésének lehetséges forrásaival kapcsolatban.

A fejlesztést támogató típusos erősségek:

" A megfelelő szintű vizuális információ, mely lényegesen informatívabb az autizmussal élő személyek számára, mint a verbális közlések
" A tanult rutinhoz, szabályokhoz való merev alkalmazkodás, esetenként ragaszkodás
" Jó mechanikus memória
" Megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció, kitartás
" Egyes, nem szociális tartalmú területeken relatíve jó képesség, pl. memoriter, zene.


1.6. Autizmus és felnőttkor

Az autizmussal élő személyek fejlődése általában lassabb és minőségileg is eltér a közönséges fejlődésmenettől. A tünetek rendszerint a 3 és 5 éves kor között a legsúlyosabbak, később a viselkedés, a kommunikációs képességek gyakran javulnak, az egyén önmagához képest sokat fejlődik. A társadalmi elvárások viszont annál fokozottabbak, minél közelebb járunk a felnőttkorhoz.
A gyermekkorban még jól kezelhető furcsa vagy problémás viselkedések az életkor előre haladtával már nehezebben viselhetők el. Az önállótlanság, a szociális ügyetlenség, az élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodás hiánya jelentős mértékben akadályozza a munkavállalást, a beilleszkedést, az emberi kapcsolatok fejlődését.
A családtagok sokszor nagyon fáradtak, a szülők esetleg fáradtak már, tehát megnyugtató megoldást kell találni a fiatal felnőtt további életének tervezésekor. A hazai tapasztalatok a felnőttkori szolgáltatások hiányosságait mutatják. Magyarországon az autista felnőtteket ellátó intézmények száma nagyon kevés, létrehozásuk nem késhez tovább.

2. Autizmussal és értelmi sérüléssel élő felnőttek munkába állításának elméleti és gyakorlati kérdései

2.1. Az autizmussal és értelmi sérüléssel élő felnőttek munkába állásának általános kérdései

Az autizmussal élő felnőttek munkához jutásának kérdései csak az utóbbi 21-25 évben kerültek a szakemberek és szülők érdeklődésének középpontjába még a fejlett autizmus kultúrával rendelkező országokban is, hisz akkor nőttek fel azok a gyermekek, akik már részesülhettek szervezett, egyéni szükségleteiknek megfelelő specifikus oktatásban.
Világszerte általános tendencia, hogy a felnőttkori szolgáltatások utólag alakulnak ki, miután már a gyermekek számára létrejöttek bizonyos ellátási formák. Szintén általános probléma, hogy a gyermekkorban használatos és bevált módszertan alkalmazása nem folytatódik felnőttkorban, mert leginkább szociális munkásokat alkalmaznak gyógypedagógusok helyett.

Statisztikai adatok szerint elérve a felnőttkort, a fogyatékos személyek kb. 70%-a nem tud munkába állni, autizmussal élők esetében pedig ez az arány jóval magasabb: a nem dolgozók aránya 90% körüli. Egyes adatok még ennél kedvezőtlenebb képet festenek, csak 5%-ra teszik a munkát vállaló autizmussal élők arányát, hangsúlyozva, hogy főként a jó képességű személyek tudnak elhelyezkedni.

Munkavállalás szempontjából leginkább a súlyos állapotú, értelmi sérült felnőttek tekinthetők hátrányos helyzetűnek. Leggyakoribb, hogy néhány mechanikus, egyszerű munkát biztosítanak számukra, elsősorban védett munkahelyen.
A súlyos, halmozottan fogyatékos autizmussal élő személyek rendszerint egész életüket valamilyen speciális, bentlakásos intézményben töltik, munkához jutási esélyeik szempontjából tehát meghatározó, hogy segítőik milyen erőfeszítéseket tesznek ennek érdekében.

A munkába állítás a sikeres, működő modellekben szorosan összekapcsolódik a szociális és egészségügyi ellátással, a családok bevonásával, valamint a felnőttkorban is szükséges egyéni speciális fejlesztéssel. A súlyos állapotú, halmozottan sérült autizmussal élő felnőttek számára különösen fontos, hogy az ellátás teljes körű legyen, a munka mellett biztonságos és kellemes otthonra is szükség van.

2.2. Az autizmussal élő felnőttek munkalehetőségei hazánkban

A sérült emberek munkavállalási esélyei hazánkban egyelőre általában nem túl biztatóak. Az értelmi sérült felnőttek többnyire csak rosszul fizetett, instabil munkahelyekhez jutnak, főleg segéd vagy betanított munkásként tudnak elhelyezkedni. Súlyosabb értelmi sérülés esetén csak a védett munkahelyek jöhetnek számba, ha az értelmi sérülés és autizmus együtt jelenik meg a munkába állás esélyei természetesen még kedvezőtlenebbek.

Az autizmussal és értelmi sérüléssel élő személyek esetében a munkavégző képesség és a motiváció csak sok éves intenzív és szakszerű egyéni fejlesztéssel alapozható meg, és a munkaerőpiacon való sikeres megjelenés szintén rendkívüli erőfeszítést igényel.

Magyarországon az autizmussal élők speciális szükségleteinek megfelelő ellátás jogszabályi és szervezeti keretei csak a 80-as évek végén, 90-es évek elején kezdtek létrejönni, főleg az alsó fokú oktatásban. Más országok gyakorlatához hasonlóan először a tanköteles korú gyermekek számára létesültek olyan ellátási formák, melyek már alkalmazkodnak az autizmussal élők igényeihez, ugyanakkor ezzel párhuzamosan nem épült ki s szükséges differenciált ellátó rendszer felnőtteknek.

Miközben a szülők örömmel fogadták a létrejött szolgáltatásokat, néhány év elteltével újabb indokolt kérdés merült fel: hol fog élni, és dolgozni gyermekük, ha véget ér az iskolai oktatás?
A különböző területek (egészségügy, szociális szféra) működését szabályozó törvények, jogszabályok nem állnak összhangban egymással az autizmus kérdésére vonatkozóan, így ma még hiányzik az ellátó rendszer kialakulásának egyik alapvető feltételrendszere.

Az autizmussal és értelmi sérüléssel élő gyermekek nagy része értelmi szintjüknek megfelelő gyógypedagógiai intézményekben tanul, amelyek a legtöbb esetben továbbtanulási és munkavállalási szempontból zsákutcának bizonyulnak. Egy másik tipikus probléma, hogy a felső tagozatban, vagy szakiskolákban a kezeletlen és problémás viselkedés miatt már nem tudják vállalni az autizmussal élő serdülő ellátását. A szociális viselkedés terén az életkor előrehaladtával megnőnek a környezet elvárásai, de az érintettek ezeknek általában nem képesek megfelelni.

A 90-es évek közepétől elsősorban szülői kezdeményezésre megkezdődött a speciális lakóotthonok kialakítása, a mi intézményünk is így jött létre. Azonban a foglalkoztatást eddig mi sem tudtuk megoldani, ahogy ismereteink szerint az a pár lakóotthon sem, akik szintén autista felnőtteket látnak el.


3. Az Élet-Esély Autistákat Segítő Egyesület "Fészek" Fogyatékosok Otthonának működése

3.1 A "Fészek" Fogyatékosok Otthonában foglalkoztató műhely kialakítása című program célja

A kozármislenyi "Fészek" Fogyatékosok Otthonában 10 autista, és autista- értelmi sérült fiatal él. Kilencen közülük értelmileg akadályozottak, emellett négyüknél járulékos fogyatékosságok meglétét is diagnosztizáltak. Ezek együttese egy olyan speciális kórképet hozott létre, amelyek alkalmatlanná teszik őket arra, hogy foglalkoztatásukat ÉNO-ban, szociális foglalkoztatóban vagy védett munkahelyen megoldjuk. A "Fészek" Otthonnak az elmúlt években kiemelt feladata volt, hogy az egyéni fejlesztések során a lakóinknak olyan készségeit és képességeit fejlessze, melyek sajátos feltételek teljesülése során alkalmassá tegye őket a munka-rehabilitációs foglalkoztatásra. A következő két évben a célunk az, hogy négy fiatal a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra legyen alkalmas.
A projekt segítségével elkészült az a műhely, amelyben április elseje óta a lakóink napi 4 órában dolgoznak, és ezért munkabért is kapnak.
A programban résztvevő szakemberek a projekt során felhalmozott tapasztalataikat 2006. szeptember 25.-én egy szakmai konferencián adták át az érdeklődő kollégáknak.

3.2 A személyi és tárgyi feltételek

A projekt elindulásakor a "Fészek"Otthonban a következő szakemberekből álló team - gyógypedagógus, pszichológus, foglalkoztatás szervező, szociális munkás, és mentálhigiénés szakember - és a 4 szociális asszisztens dolgozott a program megvalósulásában, akik közül egy fő Szombathelyen, október végén rehabilitációs foglalkoztatási koordinátor szakképesítést kap.

A "Fészek" Otthon tulajdonában szereplő telken álló melléképület átalakításával 2006. április elsejére elkészült a munka-rehabilitációs foglalkoztatás megvalósításához alkalmas műhely.
A foglalkoztatáshoz szükséges eszközökkel az intézményünk már a pályázat beadásának idejében rendelkezett, a kézműves égetőkemencében már hat éve égetjük a fiatalok agyagból és üvegfestéssel készült munkáit. Egy hatalmas szövőszékkel is rendelkezünk, amelynek használatát most tanulja két fiatal egy népi iparművésztől. Ezen kívül a formagyertyák készítéséhez öntőformákkal, és a nemezeléshez nagy mennyiségben gyapjúval rendelkezünk.

3.3 A műhely kialakításának szakaszai

A "Fészek" Otthon udvarában lévő melléképületet a tervező (aki érintett szülő, gyermeke itt él a lakóotthonban) úgy tervezte meg, hogy alkalmas legyen azokra a tevékenységekre, amelyet a működési engedélyünkben és a foglalkoztatási szakmai programunkban leírtunk, és a fiatalok is alkalmasak ezeknek az elvégzésére, és piacképes termékek előállítására. Az előírásoknak megfelelő vizesblokkal rendelkezik, több raktárral az alapanyagok és a kész termékek tárolására, és külön teremben helyeztük el az égetőkemencét.
Az időjárás viszontagságainak ellenére a kivitelező a meghatározott időre átadta az épületet, így 2006. április elsején kezdtük ott a munkát.

3.4. A speciális fejlesztés területei

Szociális interakciók:
Az autizmus egyik meghatározó jellemzője a szociális készségek zavart működése, amely a mindennapi életben való eligazodás nehézségét eredményezi. Ezen készségek fejlesztése kétszemélyes helyzetben és speciális csoportos, szociális-kommunikációs foglalkozáson történik, amelyen a fiatalok napi rendszerességgel vesznek részt.

A kétszemélyes szituációban történő célzott fejlesztés az új, kialakítandó készségek tanítására összpontosít. A fejlesztést végző szakember jól strukturált, védett, nyugodt környezetet biztosít a célzott készség megtanításához. Ez nem felel meg a mindennapi élethelyzeteknek, de feltétlenül szükséges. Amikor a kialakítandó készség már megalapozott, fokozatosan egyre inkább a hétköznapokhoz közelivé tehető a tanítási szituáció, míg az igazi élethelyzetekhez nem jutunk. A már megszerzett készségek szinten tartása, állandó gyakoroltatása is a mindennapok feladata.

A speciális, szociális-kommunikációs foglalkozás célzottan olyan készségekre fókuszál, amelyek a társas helyzetek kialakításában, fenntartásában elengedhetetlenül fontosak, és többek között egy munkahelyen is nélkülözhetetlenek.
Ezek a teljesség igénye nélkül a következők:
" Mások jelenlétének, közelségének, esetleges érintésének elfogadása
" A szabályok elfogadása, betartása
" A figyelem meghatározott ideig történő koncentrálása egy adott feladatra
" Figyelem a társakra
" Kooperáció a társakkal
" Beszédértés és beszédhasználat fejlesztése többek között saját élmények megosztásával
" Várakozás a sorra kerülésre


Nyelv és kommunikáció

A kommunikációs és a szociális készségek csak mesterségesen választhatók el egymástól, hiszen ahhoz, hogy kommunikációs helyzetbe kerüljünk, szociális interakcióba kell lépnünk valakivel. A hétköznapokban a nyelv és kommunikáció közé gyakran kerül egyenlőségjel. Az autizmussal élő személyek esetében viszonylag gyakran előfordul, hogy a nyelv - és természetesen egyéb kommunikációs eszközök (pl. gesztusok) és alternatív kommunikációs eszközök (pl. képek) - kölcsönösségen alapuló kommunikációs szerepét tanítani kell.
A programban részt vevő fiatalok mindegyike használja valamilyen szinten és formában a nyelvet, mint kommunikációs eszközt. Öten verbálisan, ketten írásban is képesek bizonyos szinten kommunikálni. A kommunikáció funkciói közül spontán elsősorban a kérés és visszautasítás dominál. Kérésre mindannyian adnak információt, és szociális rutinokban is alkalmazzák a nyelvet. Az érzelmekről, érzetekről történő kommunikáció azonban sokszor komoly nehézségekbe ütközik, ennek következtében sokszor problémát jelent különböző egyéni fájdalmak közlése.
Hasonlóan a szociális készségek területéhez, célzott beavatkozás történik mind csoportosan, a speciális fejlesztő foglalkozásokon, mind a kétszemélyes helyzetekben. A mindennapi élet teremtette szituációkat igyekszünk maximálisan kihasználni a kommunikációs készségek magasabb szintre emelése érdekében.

Munkaképességek és munkahelyi viselkedés
A "Fészek" Otthon lehetőségeiből adódóan a munkatevékenységek közül elsősorban az önkiszolgáló és házimunkákon, illetve a kézműves tevékenységeken van a fő hangsúly. A fiatalok többnyire minden téren képesek ellátni önmagukat, illetve a ház körül adódó munkákat ismerik, elvégzik. Ezek a tevékenységek nemcsak a mindennapi életben szükséges voltuk miatt fontosak, hanem alkalmasak a munkaképesség és a munkahelyi viselkedés kialakítására is, hiszen az összes tevékenységnek hasonló a folyamata:
" Az adott, elvégezendő feladat megértése
" A felhasználandó anyagok, eszközök előkészítése, elvétele
" Az adott feladat elvégzése
" A késztermék és eszközök helyre rakása
" A munkaterület takarítása

A munkahelyi viselkedéssel is hasonló helyzet, hiszen házimunkák végzése közben is fejleszthető ez a terület. Mindenfajta tevékenység közben elvárás például, hogy
" A munkát végző mások mellett dolgozzon
" Egy adott ideig folyamatosan, megállás nélkül végezze a feladatát
" Kérjen segítséget, ha elakad a munkavégzésben
" Alkalmazkodjon a megszokott rutinban bekövetkezett változásokhoz


Kognitív fejlesztés

Bármilyen munka elvégzésénél elengedhetetlenül szükséges, hogy a tevékenységet végző személy figyelme egy adott ideig fenntartható legyen. Arra törekszünk, hogy ez az idő a lehetőségekhez képest, egyénileg változóan, minél hosszabb legyen.

A gondolkodás egyre rugalmasabbá tétele hangsúlyozott fejlesztési feladat. Merev gondolkodás esetén nehezen, vagy egyáltalán nem viselhetőek el a megszokott folyamatokban beállt változások. Rugalmas gondolkodás nélkül nem érthetőek az emberi viszonyok, így többek között a munkahelyi viszonyok sem.

Nagyon fontos tekintettel lenni arra is, hogy mindig legyen valami, ami motiválja az adott személyt a munka elvégzésére. Sok esetben a belső motiváció nem elég erős, így nekünk kell felajánlani valamit, ami a munka elvégzésére ösztönöz (pl. kedvenc étel, számítógépes játék, egyéni program, stb.)

Az akadémikus készségek területén szinten tartás történik annak érdekében, hogy a már megszerzett tudás ne halványodjon el. Új készségek kialakítására csak azoknál a fiataloknál törekszünk, akik egy adott területen még túlzott erőfeszítések megtétele nélkül fejleszthetőek, és kellően érdeklődőek, belső motivációjuk megvan az adott ismeret iránt.

A szabadidő eltöltéséhez szükséges készségek fejlesztése

Az autizmussal élő emberek számára e készségeket gyakran pontosan úgy kell megtanítani, mint egyéb készségeket.
Nagyon fontos szempont, hogy úgy töltse el szabadidejét az érintett személy, hogy ne okozzon kellemetlenséget a környezetének, és ő maga is jól érezze magát az adott időszakban. A munkavállalás szempontjából igen fontos a jelzett készségek kialakítása, hiszen minden munkahelyen vannak kávé, illetve ebédszünetek, amelyek a munkavégzéstől eltérően strukturálatlanok.

Testedzés

A jó közérzet fenntartásához elengedhetetlenül szükséges a rendszeres testedzés, a lehetőségekhez képest jó kondíció megőrzése, ami nélkül a terhelhetőség nem fokozható. Ezért a "Fészek" Otthonban kondicionáló termet alakítottunk ki a fiataloknak, amit napi rendszerességgel használnak.


3.6. A "Fészek" Otthonban alkalmazott speciális módszertan


A "Fészek" Otthonban évek óta következetesen alkalmazott speciális módszertant adaptáltuk a programhoz.
Az autizmussal élő emberek korlátozottan képesek arra, hogy megtanuljanak időben, térben, és szociális környezetben tájékozódni. Problémáik vannak a nyelvi megértés és a kommunikáció terén, a sorrendiség felidézésében, saját viselkedésük megszervezésében, figyelmük összpontosításában, személyes emlékeik felidézésében. Percepciós készségeik is sérülhetnek. Éppen ezért a környezet kaotikus, értelmezhetetlen és félelmetes lehet a számukra. Az általunk alkalmazott módszer segítséget nyújt a felsorolt sérülések, hiányos működések okozta hátrányok kompenzálásában.

Módszerünk alapja, hogy átláthatóvá, kiszámíthatóvá tegyük az autizmussal élő emberek számára környezetük minden aspektusát.

A tér és idő egyénre szabott strukturálása támpontokat ad a tevékenységek önálló megszervezéséhez, így teremtve meg a kompetencia érzését és a környezet kiszámíthatóságát.

A különböző tevékenységekhez egyértelmű helyszíneket jelölünk ki, ami nem biztos, hogy egy külön helyiséget jelöl, esetenként egy funkciót egy másik asztal, vagy szőnyeg is jelölhet.

Az autizmussal élő embereknek nagy nehézséget jelent az idő fogalmának megértése. Meg kell tanulniuk, hogy az életnek bizonyos ritmusa van, különböző események - melyek között többnyire összefüggés van - követik, illetve megelőzik egymást. Ennek megértése azért is nehéz, mert az idő láthatatlan, a mindennapi életben erre a célra használjuk a naptárt, órát, de az autizmussal élőknél ezek az eszközök nem mindig jelentenek segítséget.
A lakóotthonban ezért készül az egyénre szabott napirend, ami megmutatja az egyénre szabott tevékenységek sorrendjét, csökkentve a bizonytalanság okozta frusztrációt.

Annak tanítása, hogy mennyi ideig tart egy tevékenység (munkafázis) és milyen módon kell azt elvégezni (munkaszervezés), az asztalnál történő strukturált munkavégzés során a legkönnyebb. Ez alapozza meg az önálló munkavégzéshez szükséges szervezési készségeket. A strukturált munka tanításának szempontja, hogy az érintett személy képes legyen az asztalhoz ülni, figyelmét a feladatra koncentrálni, sorrendet követni, észlelni a feladat végét, különböző feladattípusokat önálló feladatváltással, kitartóan, minél kevesebb hibával végezni. A strukturált munka helyszínén az autizmussal élő személy a különböző munkakészségek gyakorlása mellett elsajátítja a munkahelyi viselkedést is.


4. A "Fészek"Otthonban végzett tevékenységek

4.1. A fiatalok bemutatása

A "Fészek" Otthonban élő fiatalok tízen vannak, a programba valamilyen módon mind a tízen részt vesznek, de a rehabilitációs szakértői bizottság nyolc fiatal esetében hagyta jóvá a munka-rehabilitációs foglalkoztatást.

A fiatalok legfontosabb adatai:
Á. (26) férfi, Down-kóros, viszonylag jó szociális készségek jellemzik, érrendszeri betegséggel küzd
A. (17) autista, értelmileg akadályozott, sokáig csak az elhangzottak ismétlésére terjedt a kommunikációja, viselkedése izolált
GY. (34) férfi, autista, értelmileg akadályozott, gyenge kommunikációs képesség, de nagyon szorgalmas, kitartó
I. (24) nő, autista, értelmileg akadályozott, veleszületett szívbetegsége van, autóbaleset következtében egyik lába merev
J. (16) lány, tanulásban akadályozott, de az autizmus tünetei igen súlyosak, aktív-bizarr típus, akit a legkisebb környezeti változások is feldúlnak.
M. (41 ) nő, tanulásban akadályozott, mozgásában pszichésen gátolt.
P. (30) férfi, autista, értelmileg akadályozott, viszonylag gyenge szociális készségek jellemzik, viselkedése izolált.
Sz. (20) férfi értelmi képességei átlagosak, de az autizmus tünetei igen súlyosak. Állandó pszichiátriai kezelés alatt áll.

I. és P. nem tud írni, és olvasni, Á. És Gy. a betűket ismeri, de csak nevük aláírására használják az írást, Á. nem olvas, Gy. pl.tv műsort elolvassa. A. nem tud írni és olvasni. M. és Sz. jól olvas, ír. J. szintén, de csak mesekönyvet olvas, írni pedig csak számítógépen hajlandó.
A mindennapok kommunikációjában a verbális kommunikációt használják, közlendőiket ki tudják szavakkal fejezni.

A fiatalok ismert térben jól tájékozódnak, a "Fészek Otthon helyiségeit és azok funkcióit jól ismerik. A településen közelben lévő, és gyakran látogatott helyszínekre (pl. bolt, posta, gyógyszertár, orvosi rendelő) eltalálnak. Sz. a környező nagyvárosba (Pécs) egyedül jár a partner szervezet "Dolgozz velem!" irodájában tartott klubfoglalkozásokra.

Ahhoz, hogy idáig eljussunk, nagyon hosszú utat kellett megtenni a fiataloknak. Sok-sok tanulás, gyakorlás, speciális, egyénre szabott támogatás tette lehetővé, hogy elérjék ezt a szintet, ahol most vannak. Gy., P., és A. sokáig nem tudta adekvát, és a környezete számára elfogadható, és érthető módon kifejezni szükségleteit. P. és A. ma már egy-egy szóval, Gy pedig már összetett mondatokat is használ. A nagyközség, ahol a "Fészek" Otthon a település közepén helyezkedik el, ismeretlen volt a számukra, sokáig csak az egyetlen begyakorolt útvonalon közlekedtek, de GY. Sz. és I. már szabadidejükben is sokat sétálnak, teljesen bebarangolták és felfedezték a környéket. Az ilyen léptékű változások, eredmények elérését elsősorban a fent ismertetett módszertan alkalmazása tette lehetővé. Mindehhez rengeteg évekig tartó munkára volt szükség mind az autizmussal élő fiatalok, mint a szakemberek részéről.

4.2. A "Fészek" Otthonban végzett munkatevékenységek

A "Fészek" Otthonban a fő hangsúlyt az önkiszolgálási- kézműves és házimunkák tanítására és elvégzésére fektetjük. Elvégzésük nagyon fontos, hogy az autizmussal élő értelmi sérült fiatal minél kevésbé tűnjön ki környezetéből, és minél több segítséget tudjon adni annak a környezetnek ahol él, másrészt ezek a munkafolyamatok alapul szolgálhatnak egy tényleges munkahely által elvárt tevékenység folyamatos végzéséhez.
Az önkiszolgálási és házimunkák megtanulása és folyamatos végzése kapcsán a fiatalok eljuthatnak a "valódi" munka elvégzéséhez. Ezek a munkák a következők :
" Hímzés
" Üvegfestés
" Gyertyakészítés
" Batikolás
" Nemezelés
" Papírmunkák
" Gipszöntés
" Takarítás
" Udvaros és kézbesítés

Az első hat tevékenység jellegéből adódóan elkülönül a tanult önkiszolgálási és házimunkáktól. Minden tevékenység alkalmat ad arra, hogy a fiatalok kamatoztathassák a már elsajátított munkavégzési képességeiket. A munkafolyamat minden esetben több szakaszra bontható, így a részfolyamatok végzésében még a leggyengébb képességekkel rendelkező fiatalok is bekapcsolódhatnak.

A fiatalok egyéni képessége határozza meg, hogy egy-egy részfolyamatot vagy a teljes folyamatot végzik el. A hangsúlyt arra fektetjük, hogy önállóan végezze a az adott tevékenységet, és önálló, kompetens személyiségként tapasztalják meg önmagukat. Önálló munkavégzésről akkor beszélünk, ha a fiatal más személy segítsége nélkül látja el feladatát. Ehhez nélkülözhetetlen a strukturált környezet, és az egyénre szabott segítség.

A helyszín kialakítása
Egyik kézműves tevékenységnek sincs nagy hely- és eszközigénye. A kialakított műhely alkalmas ezeknek a tevékenységeknek az elvégzésére. Egy -egy asztalnál dolgozunk, ahol a jó megvilágítás az elengedhetetlen, az üvegfestésnél szükséges kemence, amelyben a kész képeket kiégetjük a rendelkezésre áll, a batikoláshoz és a gyertyakészítéshez szükséges rezsó, vagy tűzhely, illetve edények is mind a rendelkezésre állnak.

Az egyénre szabott tervezés
A munkafolyamatok tanításakor személyre szóló terveket készítünk, hiszen az egyéni képességekhez kell igazítanunk a megtanítandó munkát. Tervezéskor mind a formális (pl. pszichológiai tesztek), mind az informális (pl. a finom-motorikus képességek feltérképezése) felmérések eredményeit szem előtt kell tartanunk.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy egy adott munka milyen képességek birtokában végezhető el. Azt is figyelembe vesszük,hogy az adott fiatal mennyi ideig képes a figyelmét összpontosítani.

Felmérés
Amint eldöntöttük, hogy milyen munkát szeretnénk megtanítani a fiatalnak, feladatanalízist készítünk. Ebből a jegyzőkönyvből kiderül, hogy az adott tevékenység mely részeit tudja, melyeket nem tudja elvégezni a fiatal, megfelelő, használható sorrendben végzi-e el az egyes lépéseket, milyen részletességű segítségre van szüksége, hogy kell-e módosítani az eszközöket a munkavégzés hatékonysága, illetve biztonsága érdekében.

A munkafolyamat (részfolyamat) megtanítása

Hímzés
1. előkészítjük az eszközöket, anyagot, hímzőfonalat, ollót, varrótűt
2. előrajzolt minta kihímzése
3. kész munkadarab mosása, keményítése
4. a terítő vasalása, csomagolása

Üvegfestés
1. Előkészítjük a munkafolyamathoz szükséges eszközöket
2. kiválasztjuk az elkészítendő mintát
3. az üvegre kontúrfestékkel felvisszük a kiválasztott mintát
4. 2 órát száradni hagyjuk
5. a mintát kitöltjük színes festékkel
6. ismételten száradni hagyjuk több órát
7. Sütőben 150 C -on sütjük fél órát
8. ablaktisztítóval megtisztítjuk

Gyertyakészítés
1. Gyertyaöntéshez szükséges eszközök előkészítése
2. kanócok elhelyezése a formába
3. viasz felolvasztása
4. folyékony viaszt a nylonnal bevont tálcákra öntjük
5. megdermedt viasz apró darabokra tördelése
6. a viaszdarabokkal vagy egyéb díszítő elemekkel a formákat megtöltjük
7. meleg viasszal feltöltjük a teli formákat
8. 1 napig hűtjük a formákat
9. a kihűlt gyertyákat kivesszük a formákból
10. utólagos korrekciók elvégzése, forma simítása
11. gyertyák csomagolása

Batikolás

1. eszközök előkészítése (anyag, festék, fazék, fakanál)
2. az anyagot előkészítjük, formákat kötözünk bele
3. Nagyméretű fazékban vizet melegítünk
4. kiválasztjuk a megfelelő színeket
5. a festéket feloldjuk a melegvízben
6. beletesszük az előkészített anyagot
7. a megfelelő szín eléréséig áztatjuk
8. megszárítjuk az anyagot
9. kibontjuk a megszáradt anyagból a ktéseket
10. vasaljuk

Nemezelés

1. Eszközök előkészítése, nemezgyapjú, szappan, tál, törölköző
2. szárazkézzel a gyapjúból fátyolcsíkokat húzunk
3. kezünket beszappanozzuk
4. a szappan habját csöpögtetjük a gyapjúra
5. kezünkkel összegyúrjuk a gyapjúhalmazt
6. néhány perc nyomkodás után újabb réteget teszünk rá
(addig ismételjük, amíg a megfelelő méretet elérjük)
7. a megfelelő méret elérése után beborítjuk színes gyapjú fátylakkal
8. mintázzuk színes szálakkal, amit szappanos kézzel nemezeljük rá
9. gyúrjuk a megfelelő keménység eléréséig
10. forró vízbe dobjuk, majd kimossuk
11. szárítjuk


Papírmunkák (papírdoboz készítése)
1. eszközök előkészítése: olló, vonalzó, ceruza, ragasztó, karton, selyem vagy dekorpapír
2. szabásminta körberajzolása
3. az előrajzolt minta kivágása
4. a minta összeillesztése
5. a fülek ragasztása
6. a doboz díszítése dekorpapírral.
Gipszöntés

1. formák előkészítése
2. gipsz keveréséhez szükséges eszközök előkészítése (gipsz, víz, keverőtál, habverő)
3. gipsz massza előállítása (gipsz, homok, víz keverése9
4. formákba öntés, anyag egyenletes eloszlatása
5. száradás
6. száradás után kiemeljük a formából
7. a kész formát lecsiszoljuk
8. a forma kifestése


Vannak olyan munkafolyamatok, amelyek külön tanítás nélkül is elvégezhetőnek bizonyulnak, azonban gyakran vannak külön tanulást, begyakorlást igénylő részletek, pl. az üvegfestésnél, batikolásnál, nemezelésnél. Üvegfestésnél például hosszú gyakorlás eredménye hogy a kontúrvonalon belül maradjanak festésnél, illetve megfelelő mennyiségű festék kerüljön az ecsetre. A "Fészek" Otthonban 1 fiatal képes teljes munkafolyamatot elvégezni önállóan, ketten egy-egy részfolyamatban kérnek segítséget.

A "Fészek" Otthonban a mindennapi élet világosan strukturált, támogatott környezetben zajlik. Ez a környezet valamennyire eltér ugyan a mindennapokban megszokottól, de átláthatóságával, kiszámíthatóságával nagy segítségére van az autizmussal élő embereknek. Ebben a környezetben megközelítőleg úgy tudnak élni, mint egészséges emberek.

A "Fészek" Otthonban minden munkafolyamat azonos algoritmus szerint folyik. Első lépés a szükséges eszközök előkészítése, ezután következik a konkrét munka elvégzése, amelyet az eszközök helyükre tétele követ. A munka folyamatát minden esetben kisebb-nagyobb szakaszokra, lépésekre bontjuk attól függően, hogy milyen készségekkel rendelkezik az adott fiatal a kiválasztott munka elvégzéséhez. Nem túllépve a fiatalok adottságainak, képességeinek határait, különböző munkafolyamatokat tanítunk meg számukra, megalapozva ezzel egy esetleges nem olyan távoli, munkahelyen történő helytállást. A fiatalok birtokába jutottak egy bárhol elfogadható munkahelyi viselkedésnek.

4.3. Munkavégzés elfogadása

A "Fészek" Otthonban élő fiatalok közül 6 esetében elmondhatjuk, hogy elfogadták a munkavégzés szükségességének tényét. Ebben nagymértékben segítette őket a strukturált környezet, úgymint a különböző tevékenységek jól elkülönült helyszínei, illetve az egyénre szabott támogatás. Rendkívül fontos, hogy mindenkinek van elegendő, működési szintjének megfelelő feladat.
Két lakónk esetében még napi gondot jelent a munkavégzés, ők elég sok módon keresik a kibújás lehetőségét. Mind a ketten autisták, J. most júniusban, A. pedig tavaly fejezte be iskolai pályafutását, ebből következően még csak 35-45 percig tart ki figyelmük, és több szünetre is szükségük van, mint társaiknak. Azonban kimelkedően motiváló tényező számukra, hogy munkájuk révén ugyanolyan felnőttnek tekintik magukat, mint a szüleik.

A fiatalok megtanulták, hogy vannak a napnak olyan szakaszai, amikor - bizonyos keretek között - azt tesznek, amihez kedvük van, illetve olyanok is, amikor egy meghatározott feladatot el kell végezni, még akkor is, ha fáradtak, vagy egyszerűen csak nincs kedvük hozzá. Megtanulták, elfogadták, hogy ez a mindennapi élet rendje.

Az emberek számára a munkavégzés természetes velejárója a pénzkereset. Ez a munkavégzés elsődleges ösztönzője az autizmussal élő fiataloknál is.

A "Fészek" Otthonban élő fiatalok nem lesznek képesek önálló életvezetésre. Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy nem adekvát vágy, elvárás a részükről, hogy munkájukért pénzt kapjanak ugyanúgy, mint egészséges társaik. Ezt szem előtt tartva adtuk be pályázatunkat erre a projektre.

A megvalósítás során két értékelő konferenciát tartottunk, és kéthetente team-megbeszélésen értékeltük az elvégzett munkát, és jelöltük ki a következő időszak feladatait. A team-megbeszélések minden esetben eredményesek voltak, hisz nagyon sok előre nem várt nehézség akadt a napi munkában, amelyek megoldására több esetben külső szakember segítségét is igénybevettünk.


Zárógondolat

2004.-ben az Élet-esély Autistákat Segítő Egyesület tagjainak és a Fészek Fogyatékosok Otthona munkatársainak az volt az álma, hogy egyszer az itt élő fiataloknak lesz egy műhelye, ahol napi pár órát dolgozhatnak. Most, hogy nyolc fiatal a munka-rehabilitációs foglalkoztatás keretében dolgozik, már tudjuk melyek a további feladataink. A fiataljaink magabiztosabbak, önállóbbak lettek, és munkájuk révén elismeréshez jutnak, amelyek pozitívan hatnak más területeken is. Célunk, hogy pár éven belül a lakóink többsége a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban vehessen részt, és három fiatal esetében pedig a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedést szeretnénk elérni.

Felhasznált irodalom:

- Eyensenck W. - Keane T. M: Kognitív pszichológia - Nemzeti Könyvkiadó 2003
- Fejlesztő pedagógia Szerkesztő: Martonné Tamás Márta - ELTE Eötvös Kiadó 2004
- Fogyatékosság, identitás és befogadás
Közösségi ellátások hétköznapi környezetben, Szerkesztő: Natacha Glautier (EASPD)
Kézenfogva Alapítvány, 2004
- Galambos Katalin: A fejlődéslélektan és szocializáció - Műszaki Könyvkiadó 2004
- Giddan Jane J. M.A. &Giddan Norman S. Ph. D.: Európai farmközösségek autizmussal élő emberek számára
Fogyatékosok Esélye Közalapítvány 2004
- Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek
Universitas Nemzeti Tankönyvkiadó
- Hoffmann Judit - Mezeiné Dr. Isépy Mária: Gyógypedagógiai alapismeretek - Comenius BT 2006
- Kálmán Zsófia - Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig - Osiris Kiadó 2002
- Kron Friedrich W.: Pedagógia - Osiris Kiadó 2003

2018  Élet-esély Autistákat Segítő Egyesület